"A tűz, az otthoni tűz, s körülötte kedveseink.
Ez mindennél több!"
Guy de Maupassant
Családunk erdélyi ága évtizedek óta gyárt és értékesít hordozható cserépkályhákat.
Kályháik híre már átlépte az országhatárt, ezért megalakítottuk magyarországi családi vállalkozásunkat, mely az erdélyi kályhaépítők hagyományait követő tradicionális cserépkályhákat forgalmaz.
A honlapon bemutatott termékek közül igényeiknek és ízlésüknek megfelelően választható a kívánt modell és színösszeállítás.
Mekkora teljesítményű készüléket válasszunk?
Magyarországon általános a fűtőkészülékek - elsősorban a fatüzelésű kandallók és kályhák - jelentős túlméretezése.
Ez két okból is probléma:
- ha a szobában egy túlméretezett névleges teljesítményű készülék kerül, akkor ott normál módon fűtve, nagyon könnyen 30 fok fölé szalad majd a hőmérséklet (ami gyakorlatilag élhetetlenné teszi a lakást).
- a nagyobb készülékek fafogyasztása is több, mint a kisebbeké, így egy fölöslegesen nagy készülék kiválasztása és beépítése nem mondható takarékosnak.
Ebből az következik, hogy a tulajdonosok megpróbálnak a kandallóba a kelleténél kevesebb fával tüzelni, vagy a készüléket a szabályozhatósági tartományán túl visszafojtani, ezáltal viszont a hatásfok jelentősen leromlik, a kormolódás sokkal intenzívebb lesz.
A fűtőkészülék szükséges teljesítménye alapvetően két dologtól függ:
1. Mekkora az a terület (pontosabban légtérfogat), amit fűteni szeretnénk?
2. Mennyire jól hőszigetelt az épületünk?
A következőkben egy olyan egyszerű és közelítő számítási módot közlünk, amivel bárki leellenőrizheti, hogy a helyiség fűtéséhez körülbelül mekkora teljesítményű készülékre van szüksége. Hangsúlyozzuk, hogy ez egy - a gyakorlatra épülő - egyszerűsített számítási mód. Ugyanezt a mérnökök sokkal több szempont figyelembe vételével, sokkal pontosabban számolják ki. De a célra - hogy elkerüljük egy túl nagy, vagy túl kicsi készülék beépítését - pont megfelel.
A számítás elvégzéséhez először meg kell határozzuk a készülékkel fűtendő alapterületet, majd a helyiségek belmagasságának ismeretében ki kell számolnunk a fűtendő légtérfogatot. Ezt követően már csak egy szorzás a szükséges fűtőteljesítmény meghatározása.
Fűtendő alapterület
A fűtendő alapterület meghatározásához gyakorlatilag elég egy mérőszalag (vagy az épület alaprajza és metszeti rajza). Kalkulációnk során nem az épület alapterületére lesz szükségünk, hanem csak annak a helyiségnek az alapterületére, amit a tervezett készülékkel fűteni szeretnénk.
Például, ha amerikai stílusú nappalink van (a nappali egylégterű a konyha és étkező helyiségeivel), akkor a fűtendő alapterületbe e helyiségek alapterületét is bele kell számolni. Ha a nappaliból nyitott (ajtóval le nem zárt) közlekedő, vagy lépcső vezet az épület további helyiségeibe, akkor még e terek alapterületéből számított légteret is figyelembe kell venni..
Fűtendő légtérfogat
Az épületek helyiségeit a funkcióból adódóan különböző belmagasságúakra építhetik (belmagasság: a helyiségek függőlegesen, padlótól plafonig mért mérete). Családi házaknál nem ritka a 4 - 5 méter belmagasságú galériás nappali, a szobákat és egyéb helyiségeket általában 2,7 - 3,0 méter közötti belmagasságúra építik. Egy nagyobb belmagasságú helyiség felfűtéséhez több energiára van szükség, ezért a szükséges fűtőteljesítmény meghatározásánál pontosabb értékhez jutunk, ha nem a fűtendő alapterülettel, hanem a fűtendő légtérfogattal számolunk.
Ha mindenütt egyforma a helyiségek belmagassága akkor nincs más dolgunk, mint hogy az előbb meghatározott fűtendő alapterületet megszorozzuk a belmagassággal.
Például:
Ha a készülékünket egy olyan nappaliba tervezzük elhelyezni, mely nappali 32 m2 alapterületű, a mellette lévő, vele egy légtérnek számító helyiségek pedig a konyha (26 m2), az étkező (20 m2) és a nappaliból nyíló folyosó (12 m2), akkor a fűtendő alapterület e helyiségek alapterületének összege, azaz 32 + 26 + 20 + 12 = 90 m2. Amennyiben e helyiségek belmagassága mindenütt 2,8 méter, úgy a fűtendő légtérfogat az előbb kiszámolt fűtendő alapterület és a belmagasság szorzata, azaz
90 m2 alapterület x 2,8 m belmagassággal = 252 m3 légtérfogat
Ha a helyiségek nem azonos belmagasságúak, akkor a fűtendő légtérfogatot helyiségenként kell kiszámolni, majd a végén összesíteni azokat. Például, ha a nappali 4 m, a többi helyiség pedig az előző példa szerinti 2,8 m belmagasságú, akkor
A nappali légtérfogata: 32 m2 alapterület x 4,0 m belmagassággal = 128 m3,
A többi helyiség: 26 + 20 + 12 = 58 m2 alapterület x 2,8 m belmagassággal = 163 m3 légtérfogat.
Így a teljes fűtendő légtérfogat második példánkban: 128 + 163 = 291 m3 lesz.
Ha egy helyiségen belül a belmagasság változó (például egy ferde tetőnél), akkor számoljon átlagértékkel!
Szükséges fűtőteljesítmény
A szükséges fűtőteljesítményt - a fűtendő légtérfogat meghatározását követően - egy egyszerű szorzással számolhatjuk ki. Az előbb kiszámolt légtérfogatot meg kell szoroznunk az egy légköbméterre eső teljesítmény igénnyel, ami jól szigetelt házak esetében 35 - 40 Watt / m3, közepesen szigetelteknél 50 - 60 W / m3, rosszul hőszigetelt épületeknél pedig 70 - 80 Watt / m3.
Például egy jól szigetelt, 45-ös porotherm téglából épített, 10 cm homlokzati hőszigeteléssel ellátott, új nyílászárókkal szerelt, normál (2,8 m) belvilágú, 40 m2 összes alapterületű nappali + konyha fűtésére biztos nincs szükség több, mint
40 m2 alapterület x 2,8 m belmagasság x 40 Watt / m3 teljesítményigény = 4480 Watt = 4,5 kW fűtőteljesítményre.
ebbe a nappaliba egy 12 kW-os készülék kerül, az épp a háromszorosa a szükséges teljesítmény igénynek.
A mai átlaglakásokat és házakat leginkább a középső (50 - 60 Watt/ m3) teljesítmény igény jellemzi. Így ha az előbbi példánknál maradunk, akkor a szükséges teljesítmény ugyanerre az alapterületre számolva, egy közepesen szigetelt épület esetén maximum:
40 m2 x 2,8 m x 60 Watt / m3 = 6720 Watt = 6,7 kW fűtőteljesítmény.
