"A tűz, az otthoni tűz, s körülötte kedveseink.
Ez mindennél több!"
Guy de Maupassant
Családunk erdélyi ága évtizedek óta gyárt és értékesít hordozható cserépkályhákat.
Kályháik híre már átlépte az országhatárt, ezért megalakítottuk magyarországi családi vállalkozásunkat, mely e szép, hagyományos
Erdélyben gyártott cserépkályhákat forgalmazza.
A honlapon bemutatott termékek közül igényeiknek és ízlésüknek megfelelően választható a kívánt modell és színösszeállítás.
Mekkora teljesítményű készüléket válasszunk?
Magyarországon általános a fűtőkészülékek - elsősorban a fatüzelésű kandallók és kályhák - jelentős túlméretezése.
Ez két okból is probléma:
- ha a szobában egy túlméretezett névleges teljesítményű készülék kerül, akkor ott normál módon fűtve, nagyon könnyen 30 fok fölé szalad majd a hőmérséklet (ami gyakorlatilag élhetetlenné teszi a lakást).
- a nagyobb készülékek fafogyasztása is több, mint a kisebbeké, így egy fölöslegesen nagy készülék kiválasztása és beépítése nem mondható takarékosnak.
Ebből az következik, hogy a tulajdonosok megpróbálnak a kandallóba a kelleténél kevesebb fával tüzelni, vagy a készüléket a szabályozhatósági tartományán túl visszafojtani, ezáltal viszont a hatásfok jelentősen leromlik, a kormolódás sokkal intenzívebb lesz.
A fűtőkészülék szükséges teljesítménye alapvetően két dologtól függ:
1. Mekkora az a terület (pontosabban légtérfogat), amit fűteni szeretnénk?
2. Mennyire jól hőszigetelt az épületünk?
A következőkben egy olyan egyszerű és közelítő számítási módot közlünk, amivel bárki leellenőrizheti, hogy a helyiség fűtéséhez körülbelül mekkora teljesítményű készülékre van szüksége. Hangsúlyozzuk, hogy ez egy - a gyakorlatra épülő - egyszerűsített számítási mód. Ugyanezt a mérnökök sokkal több szempont figyelembe vételével, sokkal pontosabban számolják ki. De a célra - hogy elkerüljük egy túl nagy, vagy túl kicsi készülék beépítését - pont megfelel.
A számítás elvégzéséhez először meg kell határozzuk a készülékkel fűtendő alapterületet, majd a helyiségek belmagasságának ismeretében ki kell számolnunk a fűtendő légtérfogatot. Ezt követően már csak egy szorzás a szükséges fűtőteljesítmény meghatározása.
Fűtendő alapterület
A fűtendő alapterület meghatározásához gyakorlatilag elég egy mérőszalag (vagy az épület alaprajza és metszeti rajza). Kalkulációnk során nem az épület alapterületére lesz szükségünk, hanem csak annak a helyiségnek az alapterületére, amit a tervezett készülékkel fűteni szeretnénk.
Például, ha amerikai stílusú nappalink van (a nappali egylégterű a konyha és étkező helyiségeivel), akkor a fűtendő alapterületbe e helyiségek alapterületét is bele kell számolni. Ha a nappaliból nyitott (ajtóval le nem zárt) közlekedő, vagy lépcső vezet az épület további helyiségeibe, akkor még e terek alapterületéből számított légteret is figyelembe kell venni..
Fűtendő légtérfogat
Az épületek helyiségeit a funkcióból adódóan különböző belmagasságúakra építhetik (belmagasság: a helyiségek függőlegesen, padlótól plafonig mért mérete). Családi házaknál nem ritka a 4 - 5 méter belmagasságú galériás nappali, a szobákat és egyéb helyiségeket általában 2,7 - 3,0 méter közötti belmagasságúra építik. Egy nagyobb belmagasságú helyiség felfűtéséhez több energiára van szükség, ezért a szükséges fűtőteljesítmény meghatározásánál pontosabb értékhez jutunk, ha nem a fűtendő alapterülettel, hanem a fűtendő légtérfogattal számolunk.
Ha mindenütt egyforma a helyiségek belmagassága akkor nincs más dolgunk, mint hogy az előbb meghatározott fűtendő alapterületet megszorozzuk a belmagassággal.
Például:
Ha a készülékünket egy olyan nappaliba tervezzük elhelyezni, mely nappali 32 m2 alapterületű, a mellette lévő, vele egy légtérnek számító helyiségek pedig a konyha (26 m2), az étkező (20 m2) és a nappaliból nyíló folyosó (12 m2), akkor a fűtendő alapterület e helyiségek alapterületének összege, azaz 32 + 26 + 20 + 12 = 90 m2. Amennyiben e helyiségek belmagassága mindenütt 2,8 méter, úgy a fűtendő légtérfogat az előbb kiszámolt fűtendő alapterület és a belmagasság szorzata, azaz
90 m2 alapterület x 2,8 m belmagassággal = 252 m3 légtérfogat
Ha a helyiségek nem azonos belmagasságúak, akkor a fűtendő légtérfogatot helyiségenként kell kiszámolni, majd a végén összesíteni azokat. Például, ha a nappali 4 m, a többi helyiség pedig az előző példa szerinti 2,8 m belmagasságú, akkor
A nappali légtérfogata: 32 m2 alapterület x 4,0 m belmagassággal = 128 m3,
A többi helyiség: 26 + 20 + 12 = 58 m2 alapterület x 2,8 m belmagassággal = 163 m3 légtérfogat.
Így a teljes fűtendő légtérfogat második példánkban: 128 + 163 = 291 m3 lesz.
Ha egy helyiségen belül a belmagasság változó (például egy ferde tetőnél), akkor számoljon átlagértékkel!
Szükséges fűtőteljesítmény
A szükséges fűtőteljesítményt - a fűtendő légtérfogat meghatározását követően - egy egyszerű szorzással számolhatjuk ki. Az előbb kiszámolt légtérfogatot meg kell szoroznunk az egy légköbméterre eső teljesítmény igénnyel, ami jól szigetelt házak esetében 35 - 40 Watt / m3, közepesen szigetelteknél 50 - 60 W / m3, rosszul hőszigetelt épületeknél pedig 70 - 80 Watt / m3.
Például egy jól szigetelt, 45-ös porotherm téglából épített, 10 cm homlokzati hőszigeteléssel ellátott, új nyílászárókkal szerelt, normál (2,8 m) belvilágú, 40 m2 összes alapterületű nappali + konyha fűtésére biztos nincs szükség több, mint
40 m2 alapterület x 2,8 m belmagasság x 40 Watt / m3 teljesítményigény = 4480 Watt = 4,5 kW fűtőteljesítményre.
ebbe a nappaliba egy 12 kW-os készülék kerül, az épp a háromszorosa a szükséges teljesítmény igénynek.
A mai átlaglakásokat és házakat leginkább a középső (50 - 60 Watt/ m3) teljesítmény igény jellemzi. Így ha az előbbi példánknál maradunk, akkor a szükséges teljesítmény ugyanerre az alapterületre számolva, egy közepesen szigetelt épület esetén maximum:
40 m2 x 2,8 m x 60 Watt / m3 = 6720 Watt = 6,7 kW fűtőteljesítmény.
